A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól.

Fajtái
Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében az alábbi válfajai ismertek:
- a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés;
- a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás,
- a két ágat ötvözi a magashegyi hegymászás.
- A síléccel végzett magashegyi túrákat síalpinizmusnak nevezzük.
- A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat boulder mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük.
- A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, falmászásnak hívjuk.

Nehézségi fokozatok
A Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) a mászási nehézségeket a hegymászó kalauzokban hatfokozatú skálán sorolta be. A hegymászó kalauzok tartalmazzák az utak nehézségét és a mászóút idejét. A hatfokozatú skála finomítására előbb a IV. fokozattól + - megjegyzésekkel finomították a skálát, majd - hogy a régi VI+ nehézségű utakat ne kellejen lemínősíteni, 1973-tól felül nyitott skálát határoztak el, és ez a mászóutak nehézségével folyamatosan bővül. Jelenlegi legnehezebb utak XII nehézségűek! Területenként más nehézségi osztályozási módok is léteznek.

Hírlevél

Kapcsolat

Zsolt +40740078812
beszélt nyelvek: magyar, román, angol