Siklóernyo

Tusnad PG II - 2010-03-26 - 2010-03-28

Csapatunk 2009 szeptemberében egy hirtelen ötlettől vezérelve jött letre. Szekelyudvarhelyi, tusnádfürdői, csikszeredai, sepsiszentgyörgyi pilóták részvételével. tovább infók

  • Tusnad PG II
A siklóernyő merev tartást biztosító elemektől megfosztott hordozó felületű, hajtómű nélküli repülő szerkezet. A siklóernyő, mint extrém sport jellege nem tisztázott jogilag, de alapvetően extrém sportként tekintenek rá. A siklóernyő viszonylag lassú repülő szerkezet, de csodálatos szabad repülési élményt biztosít, mivel nem egy kabinban ülve repülünk. Mivel ez kiszolgáltatottá teszi a pilótát, a siklóernyősnek tisztában kell lennie az időjárás veszélyeivel. A siklóernyő tulajdonképpen egy speciális, mesterséges kevlárszálasanyagú fonalakból szőtt szárny. Felső felületén a levegő áramlása gyorsabb, mint alul, így alul nyomás, felül pedig szívóhatás (felhajtóerő) keletkezik. A siklóernyős kupolát cellákkal osztják több részbe, melyek között szabad a levegő áramlása, azonban kifelé lassabban távozik a levegő. Az ernyőn egyes gyártók pl. kiömlő lukakat is kialakítanak, de mindezek és az ehhez hasonló apróbb változtatások nagy különbségeket nem eredményeznek az egyes típusok között. A siklóernyőt a szárnyprofil alakjának módosításával lehet irányítani a zsinórzat segítségével. Ezt nevezik trim rendszernek. A trim sebesség az ernyő alapsebessége a levegőhöz képest olyankor, amikor egyetlen zsinórt sem húzunk meg. Az ernyők sebessége a gyorsító használatával növelhető, ezáltal azonban hosszú távon csökken a felhajtóerő, és kevésbé biztonságos a repülés, így ezt csak alkalmanként használják. Ugyanígy fékek használatával lassíthatunk az ernyőn, és szintén erősen csökkenthetjük a felhajtóerőt, ami leszálláskor hasznos. Az ernyő a fékek használatával irányítható balra vagy jobbra.

A siklóernyőzés fő fajtái
1. Távrepülés
2. Akrózás

A távrepülés célja értelemszerűen a légterek és államhatárok figyelembe vételével megtett leghosszabb táv. A távok megtételét manapság GPS tracklog igazolja, régebben tanúkra és fényképezőgépre volt szükség. A világversenyeken a pilóták nagyjából egyszerre indulnak el a cél felé. Mivel az idő nagyban befolyásolja a sikert, némi szerencse is szükségeltetik a megfelelő kondíciókhoz. Magyarországon az egyik legsikeresebb távrepülő Simonics Péter (a magyar siklóernyő válogatott szövetségi kapitánya), aki Forgó Szilárddal Brazíliában repült világrekordot párban, a nők között az egyik legeredményesebb magyar pilóta Ákos Zsuzsanna. A távrepülésben többféle feladat megrepülése lehetséges. Ezek a következőek: szabadtáv, háromszög és hurok. Ezek a feladatok nehézségüktől függően különféle szorzókkal bírnak, melyeket az FAI (Fédération Aéronautique Internationale- The World Air Sports Federation) szervezetéhez kell bejelenteni. A magyar bajnokság a http://www.xcontest.org/hungary/ oldalon követhető.

Az akro siklóernyőzés lényege akrobatikus manőverek bemutatása a levegőben (innen a név). Ezeket a versenyeket rendszerint tavak fölött rendezik meg a biztonság kedvéért. A pilóták megadott és saját maguk által kifejlesztett manővereket mutatnak be. Az akrózás lényege tkp. az ernyő tudatos kezelése, vészhelyzetek előidézése és megoldása, mindez látványos formában. Ebben is sikeresek a magyar pilóták, Kézi Gábor és Takáts Pál csapata a világranglista előkelő helyén állnak (2009-ben a torinói világjátékokon 2. helyezés szinkronban, Takáts Pál egyéniben 3.). Takáts Pálról érdemes elmondani hogy a 2009-es Red Bull X Alps versenyen, amely egyébként egy távrepülő bajnokság - idén először vett részt, és máris elérte a fantasztikus 8. helyet a körülbelül 30 világklasszis induló között!

Ezeken kívül szoktak még siklóernyős célraszálló versenyeket is rendezni, ebben idén a magyar csapat nyert a Szarajevóban rendezett FAI 2. Siklóernyős célraszálló versenyen.

Hírlevél

Kapcsolat

Zsolt +40740078812
beszélt nyelvek: magyar, román, angol